HU |  DE
Auro logo AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
Get Adobe Flash player
AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
0 tétel
0 Ft
AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
 
 
vásárlás  |  szállítás & fizetés  |  adatvédelem  |  árlista  |  katalógus  |  GyIK

AURO biofestékek: 100% természetes összetevő

AURO biofestékek: 100% természetes összetevő

Alkohol: keményítőtartalmú növényekből erjesztéssel és desztillálással készül. Az AURO-nál használt alkohol nem denaturált szesz (mesterségesen élvezhetetlenné tett szesz). Sellakok hígítására, valamint méhviasz kenőbalzsamokban használják.

Bór-só (Borsalz):(nátrium-oktaborát): természetes ásványi anyag a Majove sivatag sós tavaiból. Rendkívül hatékony megelőző védelmet biztosító biológiai favédőszer. Önmagában nem mérgezőbb, mint a konyhasó. A bóros sóval átitatott faanyag a farontó gombák és rovarok számára élvezhetetlen ízű lesz.

Borax: természetes ásványi só néhány észak-amerikai sóstóból. Színtelen, kemény, vízben lúgos kémhatással oldódó kristályos anyag.(Na2B4O7) enyhén lúgos, erősen fertőtlenítő, a klórt helyettesítő só. Szelíd alkáli só, hagyományosan a kazein feltárásához használják. Igen kevés szükséges belőle. 10 liter szappanos mosószódás vízben egy csésze bórax hatékony fertőtlenítő. (Az ecet és a citromsav is jó folt és vízkőoldó, savas kémhatású tisztító- és öblítőszer!) Tökéletes szagtalanító hatással bír. A cipő belsejét bedörzsölve kb. 1/2 óra alatt lábbelink garantáltan szagtalanná válik!

Borostyánkő
(Bernstein): A borostyánkő lakk (Bernsteinlack) 16.-17. századból származó receptje szerint lenolajjal vagy diófaolajjal felfőzött borostyánkőból készül. 
A borostyánkő (succinit, ásv.) a földtörténeti harmadkorból származó, kb. 60 millió éves üvegkeménységűre kövesedett fenyőgyanta. A borostyánkő a világ egyik legszebb és legérdekesebb képződménye – „napkő”-nek is nevezik. A borostyánkövet szolgáltató ősfenyő (Pinites succinifer) a mai Balti-Tenger helyén óriási kiterjedésű erdőket alkotott. Több ezer generációnyi fenyő megkövült gyantája feküdt a tengerfenéken. A Balti-tenger mellett jelentős borostyánkő lelőhely még a Dominikai-Köztársaság, Közép-Amerika, Afrika és Görögország. A legjobb borostyán lelőhelyek a barnaszén alatti földrétegekből kerülnek elő, akár teljesen szárazföldi területeken – a mai tengerektől távol is. A fából kifolyt gyanta a mai fenyőkhöz hasonlóan a levegőn megkeményedett, sokszor azonban előtte még magába zárta a rászálló rovarokat és a szél hozta növényrészeket. A borostyánkőbe zárt növényi maradványokból ismerjük a borostyánerdőt s annak flóráját, az állati maradványokból pedig az akkori kor faunáját. A borostyánkő megdörzsölve elektrosztatikusan feltöltődik, s már ettől kellemes illatot áraszt. Meggyújtva világító lánggal ég és kellemes illatot áraszt. 280°C-nál megolvad. Olajban főzve megpuhul és hajlíthatóvá válik. Vízben oldhatatlan. Nagyon nehezen oldódik forró alkoholban, éterben, éterikus olajokban; jól oldódik benzolban, kloroformban és kevés kámfort tartalmazó alkoholban. A borostyánkövek értékét tisztaságuk és nagyságuk szabja meg. A borostyánkő darabok nagysága igen változó. Az egy dekagramm fölötti, nagyobb szép darabok értéke körülbelül az ezüst értékével azonos, a fél kg fölöttiek ára pedig már az aranyéval vetekszik. Egyforma nagyság mellett legdrágábbak a legtisztább, legátlátszóbb kövek. A félkilós darabok már igen ritkák. A legnagyobb eddig talált kő majdnem 10 kg súlyú, a berlini természettudományi múzeumban található. A szebb köveket elsősorban ékszerkészítésre használják, az AURO borostyánkő olajak és lakkok az erre alkalmatlan kisméretű darabokból készülnek. A tiszta borostyánkőlakk szikkatív (szárítóadalék) hozzáadása nélkül is megszárad. Világos és sötét színben készítik: a világos színű lakkot a festészetben használják, különösen az olyan érzékeny pigmentek kötőanyagaként, mint a fehér, vagy a kék. A sötét, patinánsabb színű változatot különösen a hegedű- és lantkészítők, bútorkészítők értékelik nagyra. A Stradivari hegedűk csodálatos hangzásának máig megfejtetlen titkát a szakértők az ismeretlen összetételű cremonai hegedűlakkban keresik, mely szintén valamilyen borostyánkőlakk volt. A borostyánkőlakk a természetes anyagú lakkok között nagyon ellenállónak számít, a sellakpolitúrozottnál jóval erősebb felületet ad, víz és oldószerállósága is sokkal jobb. Az AURO a borostyánkővet borostyán alapozó olajában (Bernsteingrund Nr.122-01), és a borostyánkő lakkban (Bernsteinlack Nr.222) használja. Mindkettőt elsősorban restaurátoroknak, értékes kisméretű tárgyak készítőinek ajánljuk.

Buzérgyökér (Krapp, rubia tinctorum (lt.)): A festőbuzér nevű növény gyökeréből származó magas vörös színtartalmú, erős színező hatású festék nyersanyag Dél-Európából és Iránból. A festőbuzér az indigó mellett az egyik legősibb színezőanyag. Már Tutánkámon sírjában találtak egy övet, melyet Kr.e.1337-ben tettek a fiatalon elhunyt egyiptomi fáraó sírkamrájába. A buzérgyökér alizarin nevű színezőanyagát gyapjú, pamut, selyem és bőr festéséhez is használták. A festés módjától függően pirosas, vagy barnás színeket lehetett belőle előállítani, de a buzérgyökér nem adott erős, tüzes színeket. Először a törököknek sikerült olyan eljárást kidolgozni, mellyel tartós és erős, tüzes vörös színt lehetett festeni. A bonyolult 26 lépésből álló folyamat adta a híres és sokáig utánozhatatlan törökvörös színt (Türkischrot). 
1868-ban világszerte 70.000 tonna festőbuzért használtak textilek és bőrök színezésére. A következő évben sikerült az alizarint szintetikusan előállítani, ami a növény termesztését és használatát szinte teljesen visszavetette. Az AURO-nál az eredeti növényi festőbuzérból készült festék a vörös árnyalatú növényi festékek fő alapanyaga. (fallazúr, fallazúr viasz)
 
Bükkfa-cellulóz (Buchencellulose): bükkfából klóros fehérítés nélkül előállított szerves, rostos telítőanyag. A falfestékekben és vakolatokban mechanikai stabilitást biztosít, és a fához hasonló reszorpciós (nedvszívó) képességet biztosít.
 
Catechu
: az indiai cserakác (Gerbeakazie) besűrűsödött nedve. A barna színezékek növényi pigment alapanyaga. A barna színű AURO fallazúrok, fallazúr viaszok színanyaga.
 
Dammárgyanta (Latin: canarium strictum; Német: Dammarharz, Katzenaugenharz): Földünk egyik legértékesebb és legszebb növényi gyantája. A dammár neve a malájul azt jelenti: macskaszem, melyet erős fénytörő tulajdonsága miatt kapott. Neve korábban németül „Katzenaugenharz”, azaz macskaszem-gyanta volt. 
A dammár a szárnyas magvú növények nemzettségébe tartozó különféle fák (Hopea-félék, Engelhartia spicata, dammara orientalis stb.) gyantája Ázsia és Afrika trópusi területéről. Leggyakoribb lelőhelye és gazdanövénye egy Kelet-Indiában és Szumátra szigetén őshonos meranti faj. A dammárt adó meranti fák Indiában egész erdőségeket alkotnak. A gyanta csapolása az őslakosoknak olyan munkalehetőséget és megélhetési forrást teremt, mely a trópusi esőerdőkben tervszerű gazdálkodással való hasznosítását teszi lehetővé, ezzel véd az esőerdők pusztítása ellen. A kemény gyantát lelőhelye szerint Manila-, Zanzibár- vagy Kongó-kopálnak is nevezik, melyeket fosszilis (őskori, kövült) gyanták gyűjtésével vagy élő növények csapolásával nyernek (recens kopálok). A dammárgyanta gömbölyded csepp, vagy hosszúkás, jégcsapszerű formában kerül forgalomba. Színe világossárga vagy színtelen, áttetsző vagy légbuborékos. Nagyon tiszta, világos gyanta, később is alig sárgul. A legkevésbé sárguló természetes gyanta. Minél keményebb és színtelenebb, annál jobb minőségű. Szagtalan és íztelen, fogyasztásra alkalmatlan. 75°C-on megpuhul, 150°C-on válik folyékonnyá. Alkoholban tökéletlenül, éterikus olajokban és zsírokban tökéletesen oldódik. A legtöbb dammárt ma a festékipar használja, a legjobb minőségű, tartós olajlakkok és firniszek kötőanyagaként. A dammár gyantáját tradicionálisan füstölőkben használják: füstjét tisztító- és védő füstölésre használták. A dammárgyanta füstje tisztít, felderít, megnyugtat, balzsamos és enyhén eufórikus. A dammár füstölők felderítik kedélyünket, fényt visznek a lélek sötétjébe. A dammár füstje, búskomorság, melankólia, általános rossz kedély, depresszív hangulat esetén is segít. Azt mondják megvilágosít, éleslátóvá tesz, és különféle tündöklő látomásokhoz is hozzásegít, például angyalokkal kapcsolatba lépni. A dammár füstje könnyű, citromos friss illatú. 
Mire használjuk még? 
-Természetes festékgyártás fontos kötőanyaga: 
-Az olajfestmények festékeinek segédanyaga (terpentinolaj firnisz és szikkatív) 
-Természetes gyanta falfestékek fontos összetevője 
-Hőálló lakkok (nem sárgul, 90°C-ig hőálló) kötőanyaga 
-Természetes linóleum padlók fontos alapanyaga 
-Fotózásban hagyományosan az értékesebb negatívokat gyanta tartalmú lakkokkal vonták be (sellak, dammárgyanta, szandarak) 
-Kábelek szigetelése
 
Diófaolaj
: zsíros magolaj a kerti dió (Juglans regia) zöld terméséből. Festékanyagok nagyon értékes, félig száradó kötőanyaga.
 
Duzzadóagyag
(Quellton): jellegzetesen nagy duzzadóképességű természetes ásvány (rétegszilikát). Az AURO-nál mint tixotrópizáló anyagot használja vizes bázisú és gyantaolaj tartalmú termékeknél. (tixotrópia= sok folyadékot tartalmazó, duzzadt gélek (liogélek) egy csoportjának azon tulajdonsága, hogy mechanikai hatásokra (rázás, keverés) megfolyósodnak, de a hatás megszűnése után egy idô múlva ismét megkocsonyásodnak)
 
Eukaliptuszolaj
(Eukaliptusöl): az Ausztrál eukaliptuszfa örökzöld leveleiből vízgőz-desztillációval nyert éterikus olaj / illóolaj. Az AURO Nr.321 falfesték jellegzetes illatát adó természetes tartósítószer.
 
Faolaj-standolaj (Holzöl-Standöl): a kínai tungfa diójából sűrűre főzött értékes olaj. Gyorsan és keményre száradó, időjárás és nedvességálló kötőanyag gyanta. Önmagában túl rideg, repedező bevonatot ad, ezért lenolaj-standolajjal keverve használják. 
 
Karnaubaviasz
(Carnaubawachs): a karnaubaviasz a legkeményebb viasz, keménysége túltesz a szintetikusan előállított viaszokén is. A karnaubaviaszt a karnauba más néven kopernikusz pálma (Copernica cerifera Mart.) leveleit védő természetes viaszrétegből nyerik. A legértékesebb és legfontosabb növényi eredetű viasz.  A karnauba pálma Brazília északi és középső részén, főképp folyók mentén, vadon nő. Fája 16-32 méter magas, 21-32 cm vastag. Csupasz törzsét a legyezőforma levelek nyelének maradéka borítja. Gömbölyű koronáját kb. 2 méter hosszú kékeszöld levelek alkotják, melyeket mindkét oldalról viasz borít. A karnauba pálma gyakran a pálmaházak dísze. A pálmák fája tartós, vízi építkezésre, épületfának, és hangszerkészítésre használják. A viasztermelés központja Ceara tartomány, itt a lakosság tradicionálisan csaknem kizárólag a karnauba pálma viaszának gyűjtésével és elkészítésével foglalkozik. A viaszt 1882 óta szállítják az európai piacra. A karnauba pálma hasznával a kókusz és a datolya fölé kerekedik. A karnaubaviasz előállítása fáradtságos, munkaigényes folyamat: a viaszt a száraz évszakban nyerik úgy, hogy 2 havonta minden fáról 6-8 idősebb, alsó levelet levágnak és a száradásnak indult, zsugorodó levélről, a fellazult viaszréteget veregetéssel, kaparással, vagy kefével ledörzsölik. Az így nyert viaszlapkákat vízben főzve tisztítják: a szennyeződések leülnek a főzőedény fenekére, míg a víz tetején úszó tiszta viaszt lefölözik, majd fizikailag, kallófölddel halványítják. (vagy kémiailag – klórral, ami környezetszennyező). A tisztított karnaubaviasz szagtalan, szemcse, lapka vagy tömb formában kerül forgalomba. A tiszta, jó minőségű viasz színe világossárga, a sötétebb sárgászöld, szürkés szín rosszabb minőségű-nek számít. Egy pálmafa egy évben mindössze 150-180 g viaszt ad, 100 g levélről mindössze 5 g viasz nyerhető, ami elég rossz kihozatal. Ma a vezető gyártók közé tartózó brazil Pontes vállalat évente mégis 70-100 tonna karnaubaviaszt termel évente, ami kb. 600 ezer fa termése. A természetben a leveleket borító vékony viaszfilm az esős időszakban víztaszító, a nyári időszakban pedig a leveleket védi az egyenlítői forróságban a kiszáradástól. Egy olyan anyag, mely ilyen extrém körülmények közt is helytáll sok mindenre használható: használja a kozmetikai-, gyógy-szer- és élelmiszeripar, kedvelt alapanyag különféle önfényező emulzióknak, ápolószereknek (cipő, padló, bútor, autóápolás); alapanyaga speciális, nagyon sima művészi nyomatok készítésére használt papíroknak, karbonpapírnak, korábban a bakelit hanglemezek fontos alapanyaga volt, használják gyertyagyártásra, öntőformákhoz formaválasztó anyagként stb. 
A karnaubaviasz élelmiszeripari adalék is. Elnevezése: E-903. Fényező és kenőanyag, pl. rágógumik, gumicukrok, cukorkák adaléka. (megtaláljuk pl. az Orbit rágók, Tic-Tac, Simpsons gumicukorkák csomagolásán az összetevők közt) A teljesen veszélytelen, semmiféle káros mellékhatása nem ismert. Emészthetetlen. 
A kozmetikai ipar elsősorban rúzsok, sminkceruzák alapanyagaként használja: bőrbarát, semmilyen irritáló vagy mérgező hatása nem ismert, vízálló, selymes fényű, a legnagyobb nyári hőségben sem olvad. Samponokban használva selymes fényt ad a hajnak. A gyógyszeripar drazségyógyszerek hordozóanyagaként használja. 
A karnaubaviasz a természetes felületkezelő anyagok fontos növényi eredetű kötőanyaga. Önmagában nagyon kemény, fényes bevonatot ad, ezért és magasabb ára miatt elsősorban lágyabb viaszok – pl. méhviasz - mechanikai tulajdonságainak javítására használják. A legtöbb AURO viasz-termék és ápolószer, valamint a matt sellakpolitúrok fontos alapanyaga. 
 
Kaucsuktej: a ma elsősorban Délkelet-Ázsiában termesztett kaucsukfa tudatos sebzésével nyert és összegyűjtött tejnedv. A kaucsuktej a kaucsukgumi nagytöménységű természetes vizes diszperziója. Az AURO ragasztók nélkülözhetetlen kötőanyaga. Azért, hogy szállítás közben ne csapódhasson ki, némi szalmiákszeszt mindig hozzá kell adni.
 
Kínai faolaj
(Holzöl): Tungolaj, vagy kínai faolaj. A faolajat nem egyetlen növény szolgáltatja: Kínában két különböző, Japánban pedig egy harmadik olyan növény van melynek magjából sajtolt olajat a kereskedelemben faolajnak nevezik, s mely olajok kémiai és fizikai tulajdonságai eredetüktől függetlenül csaknem tökéletesen megegyeznek. A faolaj legismertebb gazdanövénye a Kínában honos tungfa (Aleuritis fordii montana és cordata). 8-10 m magas, világoszöld levelekkel, kis, fürtszerűen elhelyezkedő fehértől vörösesfehér színű virágokkal. A nagy, almaszerű terméseinek mindegyike 3-7 diószerű, nagyon kemény héjú, magas olajtartalmú magot rejt. 
Az olajat korábban a behajózási kikötők után nevezték el: Hankau, Hong-Kong, Kanton fajtáknak. Az olajfák nagyon jól termeszthetők. Legjobban a laza, köves talajt kedvelik, s már ötéves koruktól jó kihozatalú, olajos termés szüretelhető róluk. Kelet-Ázsiában őshonosak, de értékes olajuk miatt néhány éve Amerikában is kultiválták őket, különösen Floridában, illetve az USA déli részén. Az olaj kinyerése Kínában máig rendkívül primitív módszerekkel történik. A magokat az éretlen gyümölcs pörkölésével vagy a felhalmozott leszedett gyümölcs erjesztésével választják el a gyümölcshústól. Durva aprítás után egyszerű fa présekben az aprítékból kipréselik az olajat. Az olaj a pörkölés módjától és a préselés illetve felfogás gondosságától függően világossárgától sötétbarna színű. Színétől függetlenül a faolaj tiszta, áttetsző; +5 °C alatt kezd dermedni, de melegítés hatására ismét folyékonnyá válik. Jellegzetesen kellemetlen szagú, erősen viszkózus anyag. Szagát általában a disznózsíréhoz hasonlítják. A szag elvételére, semlegesítésére irányuló kísérletek eddig mind kudarcot vallottak. A tiszta faolaj mérgező. Különösen a frissen préselt olaj veszélyes. Nem csak a szervezetbe jutva okoz károkat, hanem a bőrre jutva is nehezen gyógyuló, fájdalmas, gennyes sebeket okoz. A kínaiak e sebek gyógyítására egy helyben honos lucfenyő faj forgácsából készített főzetet használnak, mellyel a sebet bedörzsölve azonnal enyhül a fájdalom, és gyorsul a gyógyulás. A faolaj vékony rétegben felkenve nagyon gyorsan szárad, sokkal gyorsabban, mint a lenolaj, bár nem áttetsző, sima rétegben, mint a lenolaj, hanem matt, sajátos, jégvirágra emlékeztető struktúrában. 
A faolajat csaknem kizárólag a festékipar használja. Kínában hajók tömítésére, fa és szövetek impregnálására használják. Keményebb, vízállóbb felületet ad, mint a lenolaj. A thungfa olaját és a lenolajat összefőzve különösen tartós és ellenálló, vízálló thungolaj-lakkot kapunk. 
 
Kolofónium (Cholophonium): a balzsamterpentin-olaj anyagpárja. Ha a portugál erdeifenyő-gyantabalzsamból a folyékony komponenst (terpentin olajat) ledesztillálják, ez a tiszta gyanta marad vissza. A kolofónium hegedűgyanta néven is ismert, s mint ez a név (a hangszerek ismerői számára már) jelzi, igencsak ragacsos. Tiszta kolofóniumot az AURO termékei e miatt nem tartalmaznak.
 
Kolofónium-glicerinészter: a természetes kolofóniumgyantát egy különleges, ősrégi eljárással az egyik legfontosabb természetes zsíralkotóval, a glicerinnel való főzéssel alakítják át. Az eredmény egy nagyon időjárásálló, rugalmas gyanta.
 
Kopálgyanta (Kopalharz): az AURO nem a kelet-afrikai borostyánkőszerű, fosszilis kopálgyantát, hanem egy délkelet-ázsiai a jelenkorban keletkező kopált használ termékeihez (újkori kövült gyanta). Ez a gyanta alkoholban jól oldódik, és ideálisan egészíti ki illetve javítja a sellakot tulajdonságait. 
 
Lenolaj (Leinöl): a festékgyártásban leggyakrabban használt és legismertebb növényi olaj. A len (Linium usitatissimum) magjából hideg és/vagy meleg sajtolással (extrahációval) nyert zsíros, száradó olaj. Értékes kötőanyag alkotó, a felhasználásával készült festéknek rugalmasságot és jó terülő képességet biztosít. A lenolaj önmagában nagyon lassan szárad (3-8 nap), és erősen besárgul. Minőségét a préselés után víztelenítéssel, nyálkátlanítással, fehérítéssel és savtalanítással javítják. Szárítóadalék hozzáadásával pedig a száradási idő 1/5-1/8-ára csökkenthető. Ez a javított, finomított minőségű anyag a lenolajkence vagy firnisz. 
Lenolaj az egészségért 
A feldolgozatlan lenmag tartalmazza az egyik legfinomabb esszenciális zsírt. Szervezetünk azon sejtjei, amelyek lenolajat tartalmaznak, sokkal ellenállóbbak, kevésbé sebezhetők, mint a közönséges zsírokkal ellátott test. A lenmag 35 százalék zsiradékot tartalmaz, aminek 72 százaléka esszenciális, tehát a szervezet számára nélkülözhetetlen. Ebből 58 százalék a linolenic nevű nélkülözhetetlen zsírsav, melyből a szójababban csak 9 százalék van, a tökmagban 15, a dióban pedig 5 százalék. Más táplálékunkban nem is fordul elő, vagy csupán jelentéktelen mennyiségben. E mellett gazdag A, B, C, D és E vitaminban. Az ásványok közül nagymennyiségben van benne kálium, foszfor, magnézium, kalcium, kén, vas, cink, nátrium, mangán, réz, fluor, nikkel, kobalt, jód, króm stb. 
A lenolaj (Oleum lini) serkenti az agyműködést, megakadályozza koleszterin lerakódását, így csökkenti a koleszterinszintet, segít az izületi gyulladásokon, a légutak gyulladásos megbetegedésein, a májjal kapcsolatos összes betegségen: bőrbetegségeken, ekcémán, kedvezően befolyásolja a bőr életműködéseit; segít a gyomorfekélyen (a gyomorsav termelésére hat jótékonyan) cukorbetegségen és még sok más nyavalyán. Természetes kozmetikumokban használva, pl. puhává, selymessé varázsolja a hajat. 
 
Lenolaj-káliszappan
(Leinöl-Kaliseife): tiszta lenolajból kálilúggal vagy hamuzsírral való elszappanosítással előállított, vízben gyengén oldódó, könnyen lebomló, ápoló hatású tisztítószer.
 
Lenolaj-standolaj (Leinöl-Standöl): a lenolaj sűrűre főzésével előállított, értékes kötőanyag a lakkokhoz, lazúrokhoz és falfestékek-hez - a lenolaj hő hatására polimerizálódott változata. A főzést levegőtől elzárva, 290-300°C-on végzik. A standolajos bevonatok időjárás- és vízállósága lényegesen jobb, mint a lenolajé. Az előállított lakkfilmek kevésbé sárgulnak, rugalmasabbak és ellenállóképesebbek, fényesebbek és jobb terülési tulajdonságokkal rendelkeznek. A kezeletlen lenolajjal készített bevonatokkal szemben, vízben gyakorlatilag nem duzzadnak. A lenolaj-zsírsav lenolajból glicerin lehasításával nyert természetes zsírsav. Adagolása a földfestékek, ásványi pigmentek használhatóságát javítja. 
 
Levendulaolaj
(Lavendelöl): a Földközi-tenger vidékén őshonos levendulából (Lavandel officinalis) vízgőz desztillációval előállított illóolaj.
 
Masztix (balzsamos mézga): egy csak a görögországi Chios-szigetén termesztett pisztáciaféleség kérgéből nyert sárgás színű, illatos gyanta. Nagyon világos színű és nem sárgul. Használják a bor gyantázásához is, füstölőanyagként, és cukrászsütemények bevonó anyagaként is. Csodálatos illata van!
 
Méhviasz
(Bienenwachs): a legismertebb és legnemesebb állati eredetű viasz, melyet már az ókorban is használtaktak felületek védelmére. A tiszta méhviasz csak melegítve (+60°C-on) használható fel. Az így kapott felület napfény hatására erősen fakul. A méhviaszból lenolajkence, oldószerek (pl. terpentinolaj) és különféle nemesítő anyagok hozzáadásával méhviaszbalzsam készíthető. A viaszbalzsam tulajdonságait nagymértékben befolyásolja a felhasznált anyagok keverési aránya. A folyékony, puha balzsamok a már viaszolt felületek utókezelésére és a kisebb igénybevételeknek kitett felületek védelmére ajánlottak. Az AURO által használt méhviasz legnemesebb eredetű, ellenőrzött, tiszta, nem fehérített, képlékeny, maradványszegény méhviasz.
 
Méhviasz-ammóniumszappan
(Bienenwachs-Ammoniumseife): a méhviaszt egy nagy üstben főzve szalmiákszesszel szappanosítják el. Az elszappanosított viasz falfestékeink pigmentjeihez kiváló természetes nedvesítőszer.
 
Mész-kolofónium: olvasztott kolofónium gyantából állítják elő, melynek természetes savtartalmát égetett mész hozzáadásával semlegesítik. 
 
Mészhidrát (Kalkhydrat): por formájú, oldott (mocsári = SUMPF) – mész. Mészkő kiégetésével, és száraz oldásával készül. A mész az antik idők óta fontos kötőanyag: a mészhabarcs és a mészfesték alapanyaga.
 
Narancsolaj (Orangenschalenöl): a narancslégyártás során melléktermékként keletkező illóolaj. A desztillálással nyert, erősen illatozó alkotórészeket a parfümgyártásnál és aromaterápiában használják. A gyengébben illatozó „terpén részek (Basen)” –et használja az AURO, gyanták és viaszok oldószereként. Az AURO-nál használt olaj növényvédőszerektől mentes, ezt szállítmányonként szigorú laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzik.
 
Rezeda
(Latin: Reseda luteola  Német: Reseda): festőnövény. Az AURO sárga színezékek előállításához használja.

Safflorolaj-standolaj (Latin: Carthamus tinctorus  Német: Saffloröl-standöl): A sáfrányos szeklice, vagy olajözön néven ismert növényből nyert olajat magas hőmérsékleten levegőtől elzárva főzve kapott standolaj.
 
Sellak (Schelack): a sellak (vagy gumilakk) egy Kelet-Indiában honos, különféle fikusz-, kroton- és aleurites-féle növényeken élő pajzstetű faj – a cocus lacca - szimbiózisának terméke. Egyszerűbben és világosabban olyan növényeken él a mi kis tetűnk, melyek levelei tejszerű nedvet tartalmaznak – fügefélék (ez latinul a fikusz), valamint tungfa (melynek olaját is használjuk, s mely az aleuritesek családjába tartozik) leveleit vonja be váladékával, magyarul pedig indiai lakktetűnek, vagy forró égövi levéltetűnek nevezzük. A sellak a lakktetű elgyantásodott váladéka. A lakktetűk váladéka költési időszakban kéregszerűen lepi el a növények ágait és leveleit. Ez a kéreg színanyagot (Laclac és Lac dye) és gyantaszerű masszát tartalmaznak. Az ágakról és levelekről lefejtik, ezt finomítják és dolgozzák fel különböző formában. 
A sellak Kalkuttán keresztül kerül a világkereskedelembe. A feldolgozatlan ágakat bot- vagy rúdlakknak nevezik, a gyanta mellett a színezéket is tartalmazzák. A színanyag kivonása után megmaradt gyantát felmelegítik, zsákokon keresztül préselik, és forró agyagedények falára kenik. A kihűlés után lepotyogó lapkák adják a sellak ismert formáját, melyet egyszerűen sellaknak, lapkás sellak nevezünk. Forró vízben feloldva, kendőkön átpréselve és szűrve, és kőlapon megformázva, készítik a tömb formában is kapható sellak, de készítik szálakká sodorva, vagy golyócskák formájában is. A sellak természetes színére vonatkozóan megkülönböztethetünk szőke (blond), narancs (orange), bőrszínű, cseresznyepiros és barna sellakot. Legdrágább közülük a narancs, majd a szőke. A sellak etilalkoholban (spiritusz, borszesz) oldódik. A szennyeződésektől és viasztartalmától ülepítéssel, vagy szűréssel szabadítható meg. Mindkettő elég időigényes folyamat, és elég nagy veszteséggel jár. A magasfényű padlólakk, az asztalos politúr, a könyvkötőlakk, és a fixatív az alkoholban oldott sel-lak legismertebb formái és felhasználási módjai. A mindig valamelyest megszínezett oldatok napfényen való fehérítéssel vagy csontszénen (spodium) keresztüli szűréssel kifehéríthetők. De van klórral fehérített sellak is forgalomban, ami természetesen nem túl környezetkímélő eljárás. A sellak felmelegített bórax oldatban is tökéletesen oldódik, ez a forma eredményezi az úgynevezett vízeslakkot (Wasserlack), ami nyilvánvalóan nem azonos a mai vizeslakkokkal. 
 
Mire használjuk / használtuk még a sellakot? 
-Hanglemezek készültek belőlük 1926-27-ben váltották fel az ón és cink lemezeket. 33 1/3 for-dulatú 26”-os lemezek. Bartók ilyet használt? 
-Kollódiumos nedves eljárással előhívott fényképek felületének – az érzékeny kollódium réteg védelmére. (1851- ca.1880) 
Ma: 
-természetes lakkok gyorsan száradó rugalmas kötőanyaga 
-E904 néven fényező és kenőanyagként élelmiszerekben (pl. cukorkák) 
-Gyógyszerek alapanyaga 
-Tűzijáték alapanyag
 
Szalmiákszesz
: ammóniagáz vizes oldata. Növényi festékekhez szükséges vízben oldódó gyantaszappanok előállításához.
 
Szárítóanyagok (Trockner): a növényi olajok száradási idejének csökkentésére adagolt ásványi eredetű (kobalt, kálcium, cirkónium) segédanyagok. Ez a kombináció lehetővé teszi, hogy lemondjunk a szokásos mérgező – ólom és bárium tartalmú – nehézfém szárítóanyagok használatáról. Kevésbé pigmentált rendszereknél a szárítóadalék kalciumot sem tartalmaz.
 
Thungolaj (Holzöl, Thungöl): lásd kínai faolaj 
 
Titándioxid: nagyon jó fedőképességű, nem mérgező fehér pigment falfestékekhez és fehér lakkokhoz. Természetes ásványokból – pl. rutilból – állítják elő, a festéktartalmú kísérőanyagok kivonásával. Az AURO csak szulfát-eljárással készült titándioxidot használ, mely a híg savak (Dünnsäure) visszaforgatásával, és a zöldsó (Grünsalz) felhasználásával, klórozás nélkül készül.

AURO biofestékek: 100% természetes összetevő: lenmag

AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
GYORSRENDELÉS
Nr.
db
AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
auro-info:
99/505 992
30/39 69 439
skype: auro-info
AURO - természetes festékek, felületkezelö anyagok - olajok, viaszok, lazúrok
természetes festékek
AURO cégfilozófia
olajozás, viaszolás
AURO cikkek
AURO összetétel
sixay furniture
referenciáink
forgalmazók
kontakt, kapcsolat
árlisták
FA kezelése beltérben
bútorok, ajtók kezelése
padlók, lépcsők kezelése
lambériák, famennyezetek
konyhák, vizes helyiségek
gyerekbútorok, játékok
felújítás, restaurálás
FA kezelése kültérben
kertibútor és teraszolaj
bel- és kültéri lazúrok
svédvörös fahomlokzat festék
FA felületek ápolás, tisztítás
lélegző FALFESTÉKEK
természetes gyanta diszperzió
profi mészfesték
fotokatalitikus légtisztító falfesték
mész-agyagkrém falfesték
PENÉSZeltávolító, penészgátló
Bőr, linóleum kezelés, ápolás
KŐ, tégla, cotto, klinkerolaj
FÉM festése, radiátorzománc
TERMÉKVÁLASZTÁS
OLAJOK, olajozás
VIASZOK, viaszolás
Lúgok, szappanok
Festékek, lakkok
AURO tisztítószerek
AWALAN mosás, tisztítás
JOBECK favédőszer
ecsetek, csiszolóanyagok
SZíNEK, színminták
falfesték színminták
lazúr színminták
teraszolaj színminták
színes olajok
HASZNÁLAT
olajozás, viaszolás
padlók kezelése
falfestékek használata
ápolás, tisztítás
használat - FILMEK